A hét első fele elég nehéznek bizonyult. Minden percben azt éreztem, hogy nem változok semmit, nem fogyok és, hogy majd ezer évig kell ezt csinálnom, hogy lemenjen 1 kg. Próbáltam magam biztatni, hogy biztos látszik, csak én nem látom, meg ilyesmi.A furcsa, hogy soha nem vagyok éhes, ez kicsit rémisztő, de persze örülök neki.
Este főztem másnapra ebédet, sárgaborsó főzeléket, huh hát meg kellet nyalni, hogy tudjam milyen ize van és végére már lehet megettem egy kanállal is :s ami miatt rosszul érezném magam, ha ettem volna napközben , de ez nem volt meg. Tegnap összesen 302 kcal fogyasztottam, igen ez nagyon kevés, ja de ha hozzá vesszük ezt az 1 és fél kanál főzeléket.....de így is kevés, de hát nem vagyok éhes. Lehet ez a rengeteg folyadék fogyasztásnak köszönhető. Jah és a főzeléket mixeltem és így olyan krémes állagú lett, persze liszt nincs benne!!Csakis víz, sárgaborsó, 1 hagyma és fűszer, és ami fontos zsiradék sincs. Nagyon fini lett.
A fogyókúrám elején, mindig alig vártam az étkezéseket, jaj legyen már ebéd, vagy legyen már reggel...de ez most nincs így.
Lehet a mottómnak köszönhető:
Nem azért élek, hogy egyek, hanem azért eszek, hogy éljek!
Ez fontos!
Meg van egy másik is:
Ha pl: látok valami finomat, aminek nagyon nehéz ellenállni, mindi viszautasítom magamban:
Ez csak pillanatnyi öröm, nem hosszútávú és én hosszú távon akarok boldog lenni!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése